Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Vita mércékről és normákról (I.)

Dátum: 2010-11-09 00:00:00 | Felvitte: birkozoszov.hu

Vita mércékről és normákról (I.)

(A közös levél egyik feladója, Bódi Jenő)


Kettős mérce, avagy erkölcsi normák a magyar birkózásban

(Bódi Jenő Dorogról és Meleg Gábor Dömsödről)

Csütörtökön rendezte Dorog a Kaposvár, a BVSC, a Vasas és a hazai csapat részvételével a felnőtt birkózó-csb A csoportjának első fordulóját. Ahol ismét bebizonyosodott, hogy mennyire hiányzik egy következetes, mindenkire egyformán érvényes szabályozás.
A két helyszínen eltérő módon mérlegeltek a csapatok. Dorogon a két bíró mindenkit kiküldött a mérlegelő teremből, a mérleg a szokással ellentétben úgy volt elhelyezve, hogy azt csak egy ember láthatta a teremben. Miután lezajlott a csapatok mérése, bejöhettek az edzők és megnézhették a mérlegelési jegyzőkönyvet. Ekkor jegyezte meg a BVSC edzője, hogy „most már értem miért kellett kimennünk”.
A verseny elnöke még nem volt a helyszínen - ami már önmagában is felvet kérdéseket -, ezért a két mérlegelő bírótól kértem, hogy a hivatalos mérlegelés megtörténte után mérjük vissza a Dorog egyik 120 kg-os versenyzőjét, annak ellenére, hogy a hivatalos jegyzőkönyvön már nincs módunk változtatni. Pusztán kíváncsiságból, mivel pár nappal ezelőtt ő saját maga mondta, hogy 132 kg, és nem tud lefogyni. Kérésemet nem teljesítették. A Dorog vezetőjétől, - aki MBSZ-elnökségi tag - kértem, hogy tegye lehetővé ezt a mérlegelést, de ő is elzárkózott mindettől, és időközben a versenyző eltávozott a helyszínről.
Felháborítónak tartom, hogy ugyanazon versenysorozat egyik csoportjában más szabályok és lehetőségek legyenek a csapatok számára. Hol van itt az egyenlőség?
A versenykiírás szerint a nem szabályozott kérdésekben a verseny elnöke dönt, de ha nincs ott?
Dömsödön, a B csoport küzdelmeit rendezték a Ferencváros, a Csepeli BC, az Univer-KTE, és a házigazda CSABI csapataival.
Itt a dorogi helyszíntől eltérően jelen volt a verseny elnöke, aki senkit sem gátolt meg abban, hogy figyelemmel kísérje a versenyzők mérlegelését. Rendben is zajlott minden, egészen az egyik 74 kg-os CSBC birkózójának méréséig. Kiderült ugyanis, hogy nem rendelkezik a mérlegeléshez szükséges versenyzői, valamint sportorvosi engedéllyel, mert otthon felejtette. Ennek ellenére a sportoló mérlegelt, neve és mért testsúlya bekerült a jegyzőkönyvbe. A verseny elnöke - nem kérve a rivális egyesületek hozzájárulását - úgy döntött, hogy a verseny kezdetéig elegendő bemutatnia a hiányzó okmányokat. Tehát nem a mérlegelés lezárásáig, hanem a verseny kezdetéig. Ezt hallván megkérdeztem az elnököt, hogy véleménye szerint mely esetben tekinthető bemérlegeltnek egy versenyző? Az elnök egyetértett velem abban, hogy a testsúlyellenőrzésen kívül feltétel még az is, hogy a sportoló rendelkezzen a szükséges engedélyekkel is, majd közölte velem, hogy neki, mint a verseny elnöknek saját hatáskörében joga van a dokumentumok bemutatásának határidejét a verseny kezdő időpontjában meghatározni. Ezzel én már akkor sem értettem egyet, mert véleményem szerint az engedélyek megléte a mérlegelés előfeltétele, és enélkül nem bocsátható mérlegelésre a versenyző. Vagyis az okmányok meglétét, és hitelességét a mérlegelés befejezéséig kell igazolni. Ezt közöltem is szóban az elnökkel.
A hiányzó papírok az első forduló csapatainak bemutatása után mintegy 5 perccel, de még a hivatalos kezdési időpont előtt (1 perccel) megérkeztek. Elkezdődtek a küzdelmek.
Az első mérkőzésen klubom éppen a szerintem szabályellenesen bemérlegelt versenyző csapatával csapott össze. Közöltem a verseny elnökével, hogy amennyiben az eredmény úgy alakul, hogy a kifogásolt versenyző mérkőzésének eredménye befolyásolhatja a csapattalálkozó végeredményét, egyesületünk elgondolkodik az esetleges óvás lehetőségén. Az elnök „Milyen indokkal?” kérdésére válaszul megismételtem a verseny kezdete előtt elmondottakat. Erre ő előbb ülve, később az asztaltól felpattanva a csarnokban tartózkodó mintegy száz ember számára is jól hallható hangerővel, minősíthetetlen hangnemben kezdett el ordítozni velem. Én továbbra is csak a zajnak megfelelő hangerővel és viszonylag nyugodt tónusban kértem ki magamnak az általa megütött hangnemet, de ez csak olaj volt a tűzre. Továbbra is magából kikelve ordított és oktatott ki, mint egy taknyos gyereket szokás. Ezek után otthagytam, és mivel az adott mérkőzés végeredménye nem tette indokolttá esetleges óvásunkat, nem éltünk jogunkkal.
A verseny alatti magánbeszélgetésekben többen elképedésüknek adtak hangot az elnök viselkedésével kapcsolatban, míg az adott szakmai kérdésben eltérőek voltak a vélemények.
A történtekről másnap telefonon beszámoltam a bíróbizottság elnökének, akit a verseny elnöke úgy tájékoztatott, hogy döntése előtt összehívta minden résztvevő egyesület képviselőjét, és azok hozzájárulásukat adták az okmányok verseny kezdetéig való bemutatásához. Ez, mint a fenti beszámolóból is kiderül tényszerűen nem igaz. Erről tájékoztattam a bíróbizottság elnökét aki azt ígérte, utánajár a dolognak.
A verseny elnöke a versenykiírás azon pontjára hivatkozott, hogy a nem szabályozott kérdésekben ő dönthet. Ez szerintem is így helyes. Na de, hogy ez egy nem szabályozott kérdés volna?
Mellesleg leginkább az a kioktató, lekezelő hangnem és stílus bántott, amely a legújabb időkben úgy látszik, kijár annak, akinek más a véleménye. Ez nagyon szomorú.




Hírlevél

Iratkozzon fel rendszeresen megjelenő hírlvelünkre!





ESEMÉNYNAPTÁR
<< 2018-04 >>
HKSZCSPSZV
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30